1. nap - 2024. augusztus 18. (vasárnap)

Táv: 31 km | Szint: 560 m (körtúra)
MTSZ pontszám: 21

Útvonal: Kőszeg > Szabó-hegy > Velem (Szent Vid kápolna > Cák (Picesor) > Kőszeg

Látnivalók:

Szent Vid-hegy – Velem felett 589 méteren nyújtózkodik a Szent Vid kápolna, mely környezetével Közép-Európa legismertebb bronzkori régészeti lelőhelye, amikor is itt nagy kiterjedésű városias település volt. Később kelták, majd rómaiak telepedtek le. Innen könnyen ellenőrizhető volt a hegyek lábánál futó Borostyánkő út, és a Savaria vízellátását biztosító vízvezeték rendszer. A vértanú Szent Vid tiszteletére emelt kápolnát már a honfoglalás előtt is használták. A ma látható barokk épület 1859-ben nyerte el végleges alakját.

Cáki pincesor – A dunántúli népi építészet mesébe illő pinceépületei az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején épültek. Szép példái a veszélybe került, régmúlt őrzését szolgáló emlékek megóvásának.

Jelentkezés!

2. nap - 2024. augusztus 19. (hétfő)

Táv: 65,2 km | Szint: 660 m (körtúra)
MTSZ pontszám: 39,2

Útvonal: Kőszeg > Léka > Goberling > Stadtschlaining > Rohonc > Bozsok > Kőszeg

Goberling – Bányászati Múzeum szabadtéri kiállítása

Városszalónak/Stadtschlaining – a középkori jellegét mai napig megőrző kisváros! Beérkezve a városba a katolikus plébániatemplom impozáns épületénél állunk meg először. A pusztulástól megmentett gótikus templom 1877-ben kapta harangtornyát. Felújítás után az eredeti állapotában látható a kolostortemplom.

A vár története:
Egy 1271-ből származó oklevél szerint már ezen a helyen állt a Németújvári család birtokában lévő vár. Később a Kanizsaiaké lett, de közben többször is királyi vár volt az épület. Első fénykorát Baumkirchner András német zsoldosvezér idején élte 1446-1471 között. A várkastélyt kora igényeinek megfelelő pompával építtette ki, ekkor alakult ki a vár körüli település, mely köré városfalat építettek. Ezt a középkori utcarendszert őrzi ma is a település. A szalónaki vár a külsőtornyos, szabálytalan alaprajzú várak típusába tartozik. A középkor óta szinte teljes épségben fennmaradt épületet egyik oldalról a Fehér-patak mély, sötét, meredek falú völgye, másik oldalról pedig a mély, buja növényzetű várárok övezi. A vár jellegzetessége két magas tornya, a négyzetes őrtorony, és a régebbi kör alakú Öregtorony. A várhoz, a széles várárkon keresztül, 12 pilléren nyugvó hosszú híd vezet, melynek elejét Szűz Mária és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti.

Jelentkezés!

3. nap - 2024. augusztus 20. (kedd)

Táv: 48,2 km | Szint: 716 m (körtúra)
MTSZ pontszám: 31,3

Útvonal: Kőszeg > Léka > Írottkő > Rohonc > Bozsok > Kőszeg

Margit-kilátó – Léka Az 504 m magasságon található kilátót V. Eszterházy Miklós jótékony felesége tiszteletére nevezték el Margit kilátónak. Platformja 25 m magasan engedi körbenézni a vidéket a Kőszegi- és a Borostyánkői hegységet. A közeli parkolóból 1 perc sétával, Lékáról egy gyalogos körtúra keretében, ill. Léka-Rohonc útvonalon kerékpárral is megközelíthető.

Rohonci tó – A Günser-hegység forrásai által táplálva, erdők és a Rechnitz szőlőhegy mellett fekszik az 5 hektáros Rechnitz fürdőtó. A tó vize a legnagyobb kánikulában sem melegszik fel a vize 22-23 foknál melegebbre. Nem is csoda, hiszen a medre olyan mély, hogy helyenként eléri az 5-7 métert.

Bozsok – Sibrik kastély. Valószínűsíthetően egy római épület maradványaira épült 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú, valaha egyemeletes udvarház. Vizesárok, felvonóhíd, erős várfal övezte a kastélyt. A kapu fölött 1637-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben történt renoválása, átépítése során nyerte el. A kastély érdekessége még, hogy olyan filmeket forgattak itt, mint a “Kőszívű ember fiai”, “Különös házasság”, “Fekete gróf” vagy a “Hány az óra Vekker úr?”.

Jelentkezés!

4. nap - 2024. augusztus 21. (szerda)

Táv: 29,4 km | Szint: 156 m (körtúra)
MTSZ pontszám: 16,3

Útvonal: Kőszeg > Léka > Kőszeg

Léka/Lockenhaus:
Léka vára valószínűleg a 13. század elején építették. A Kőszegiek, majd a Kanizsaiak is laktak benne, ezért fokozatosan bővítették és lakhatóbbá tették. A vár kútját Nádasdy Tamás ásatta, ő alakíttatta ki a földalatti börtönt és megújíttatta a lakóhelyiségeket, valamint a konyhát is. Nádasdy Ferenc 1669-ben elővárat építtetett hozzá, de ő maga már nem a várban lakott. A várban ekkor már csak a szolgálónépek és az uradalmi tisztviselők éltek. A fellegvár gyakorlatilag raktárépületként szolgált, ahol többek között lőport tároltak. A lovagterem készletraktárként működött. A várkápolnában a 13. századból származó freskótöredékek maradtak fenn. A kápolna alatt a Nádasdyak családi sírboltot alakítottak ki, de később mégis a plébániatemplom sírboltjába temetkeztek. A vár az 1906-os és 1956-os helyreállításoknak köszönhetően ma is teljes épségben áll, de berendezése 1945-ben nagyrészt megsemmisült. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg, aki a fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki. 1980-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet alakítottak ki. Restaurálták a gótikus várkápolnát és a lovagtermet. Vendéglőt, vendégszobákat, szállodát létesítettek benne. A várban természetrajzi múzeum is működik, melyet Huszty Ödön ornitológus hercegi magántitkár alapított.

Kőszeg – Jurisics vár

Jelentkezés!