A Gaja-völgy és a Bakonyalja | Turizmus & Szabadidő

A Gaja-völgy és a Bakonyalja | Hivatalos turisztikai honlap

Turizmus és szabadidő

Szűrő
  • Becsali Vendégház

    A Becsali Kocsma és Vendégház a Kéktúra vonalán található - pecsételőhellyel - a Kopasz hegy lábánál, a Fehérvárcsurgói víztározó közelében.

    A hangulatos vendéglátó hely kiválóan alkalmas gyalogos vagy kerékpáros túráink alatt a megpihenésre, felfrissülésre, baráti beszélgetésekre. A gépkocsival, gyalogosan, terep és országúti kerékpárral is könnyen megközelíthető helyről csodálatos panoráma nyílik a Vértesre, és a Bakony lankáira. A közelben lévő horgásztó a környék halban leggazdagabb tava, remek fogási lehetőségekkel.

    A Becsali szálláshely biztosításával is kedvére jár a megfáradt túrázóknak, kedvező áron, előzetes egyeztetéssel.

    Becsali Kocsma   Becsali Kocsma   Becsali Kocsma
             
    Becsali Kocsma   Becsali Kocsma   Becsali Kocsma
             
    Becsali Kocsma   Becsali Kocsma   Becsali Kocsma
             
        Becsali Kocsma    

    A szállás foglalását itt jelezheti!

    Információ
    Becsali Kocsma
    Kincsesbánya, Rákóczi u. 51.
    +36 (22) 418229

    Pecsételőhely:
    Fehérvárcsurgó, MTSZ azonosító: OKTPH_49
    GPS: N47.2806, E18.2582
    Leírás: Becsali büfé falán.

    További információkért kérjük, látogassa meg Facebook oldalunkat!
    https://www.facebook.com/becsalikocsmaesvendeghaz/

  • Söréd

    A településről

    A honfoglaló magyarok 900-ban telepedtek le a Dunántúlon. A jelenlegi Fejér megye területe az Árpádok kezében volt. Miután Bodajk és Sárkeresztes - korabeli nevén Barc - a királyné birtoka volt, feltételezhető, hogy a környező települések is ehhez a birtoktömbhöz tartoztak. Így valószínű, hogy községünk neve Géza fejedelem feleségétől, Szent István anyjától, Sarolttól származik. Ezt igazolja, hogy III. Béla aranybullás oklevelében Söréd- Soruuld néven szerepel. A Soruuld pedig török eredetű személynév, ismertebb formájában: Sarolt.
    Jelentése: fehér menyét. 1152-ben Serold, 1566-ban Sered néven említik az írásos emlékek Sörédet. Az 1685-ös összeírás szerint Seréth lakatlan, így a XVII. század végén megkezdődik a betelepedés. Az 1898. évi IV. tc. alapján a falu neve: Söréd. Az 1848-49-es szabadságharcból a Sörédiek sem maradtak ki.


    Turisztikai információk



    A település turisztikai látnivalói.

  • Program a lovassport kedvelőinek Császáron

    programok  

    Fogathajtó verseny 2017 - Császár

    CAN-A H1-2, P1-2-4 CAN-B H1-2-4
    Időpont: 2017.07.28-tól 2017.07.30-ig.
    Császár, Egresi-rét

    Regisztrálni kell a tovább olvasásához...

  • Sárkeresztes

    A településről

    xxx

    Turisztikai információk



    A település turisztikai látnivalói.

  • Falunap Császáron - 2017

    Programok  

    Falunap Császáron!
    2017. június 10. szombat
    Közösségi Ház melletti park

    Regisztrálni kell a tovább olvasásához...

  • Falunap Ászáron- 2017

    Programok  

    Falunap Ászáron!
    2017. 05. 27. (szombat)

    Regisztrálni kell a tovább olvasásához...

  • Majális Kisbéren

    Teljesítménytúrák  

    Május 1-ei egész napos mozimaraton Kisbéren a Művelődési házban, majd majális a Sörkertben, ahol a Weekend Moon zenekar koncertje lesz!
    MOZI! MOZI! MOZI! - WAMK

    Regisztrálni kell a tovább olvasásához...

  • Országos Fakitermelő Versenysorozat 2017 - Császár

    Programok  

    Császári Regionális Elődöntő
    Császár, Egresi-rét
    2017. május 13.

    Regisztrálni kell a tovább olvasásához...

  • Jásdi Nyuszitúra 8/15/25/35 - 2017

    Teljesítménytúrák  

    A Gaja-völgy Egyesület másodszor rendezi meg a Húsvéti "Nyuszitúráját", mely a Gaja-völgyi túrák sorozatának népszerű helyszínéről, Jásdról indul. Jásd és környéke, igazi túraparadicsom.
    A mesés környék bemutatására most 4, különböző szintű látványos túrát terveztünk, melyek érintik a Bakony legszebb tájait.

    Regisztrálni kell a tovább olvasásához...

  • Fehérvárcsurgó

    A településről

    Fekvése
    A megye északnyugati részén,a 81-es főútvonal, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken. Bodajk 4 km, Székesfehérvár 13 km, Mór 11 km, Bakonykúti 9 km, Isztimér 8 km távolságra található.

    Megközelítése
    Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, autóbusszal a Székesfehérvár-Bakonycsernye-Zirc vonalon. A buszjáratok sűrűn járnak, a falu megközelíthetősége jó.

    Nevének eredete
    Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült. A „Fehérvár” előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

    Története
    Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek. Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is. A fennmaradt krónikák, Anonimus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

    Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való. Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben Chorgou, Churgo, Chorgo, Churggo, Chiorgo, Czwrgo stb. alakokban is.

    1326-ban a Csák nembeliek, 1430-tól a Rozgonyiak, 1489-től Szapolyai István birtoka. 1525 után a települést I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta.

    1591-1606 között a települést folyamatosan lakták, majd a tizenöt éves háború alatt elnéptelenedett. A háború befejeztével a lakosság visszatérése és betelepítések folytán újra lakottá vált, és a Nádasdyak birtoka lett.

    1691-ben I. Lipót Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd később házasság révén a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak. 1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről.

    Fehérvárcsurgó 1862-ben a Sármelléki járás főszolgabírói járásának községe, 1868-tól a Sármelléki járás központi területébe tartozott. 1873-ban a Bodajki felsőjárás községe, 1877-től a Móri járás nagyközsége, 1950-től a móri járás önálló tanácsú községe, napjainkban a Móri Kistérség települése.

    Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján. Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett. A névválasztásnál számításba jött a Bakonycsurgó, Vámoscsurgó(a középkorban itt hídvámot kellett fizetni a Gaja-patakon) elnevezés is. Szintén 1903-ban épült meg a mai Polgármesteri Hivatal épülete, mely azóta is a helyhatóság épületeként funkcionál.

    Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották.

    1945-ben a településen is megalakult a földigénylő bizottság, és 1946 nyarára befejeződött a földosztás. Ugyanebben az évben megalakult a településen a Földművesszövetkezet is. A termelőszövetkezet foglalkozott virágtermesztéssel, állattenyésztéssel, és növénytermesztéssel is. Egy rövidebb ideig a lakosságnál divatban volt a selyemhernyó-tenyésztés is. Itt kell megjegyezni azt, hogy a fehérvárcsurgói káposzta messze földön híres volt, és a falu lakosságát még a közelmúltban is gyakran nevezték pulutykásoknak. Erre az alkalomra szervezték meg 2008-ban, első alkalommal a Tóparton a Rutya Fesztivált, ahol káposztából készült ételek készítésével versenyeztek a csapatok. A móri születésű Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy " a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk". Innen eredeztethető ez a falucsófoló: "Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába." Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve. A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

    1976 szeptemberében átadták az új általános iskolát, s 20 férőhelyes napköziotthont is kialakítottak. Az iskola neve 2002 óta gróf Károlyi József Általános Iskola. 1983-ban harminc taggal megalakult a faluban a Nyugdíjas klub is, ami azóta is aktív. A Fehérvárcsurgói Sportegyesület 1925-ben alakult, azóta aktív szerepet játszik a község életében. A futballcsapat a megyei III. osztályban, zöld-fehér egyesületi színekben szerepel. A faluban működik Ifjúsági klub, mely 1997-ben alakult, tagjai alakították meg a Csámborgó néptánccsoportot, ami már több rangos fesztiválon sikert aratott. Helyi szervezete van a Magyar Vöröskeresztnek is.

    1991-ben kiépült a kábeltelevíziós, majd a telefonhálózat. 2009 januárjában tartotta alakuló közgyűlését a Fehérvárcsurgói Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A településen működik falutévé, valamint interneten elérhető a csurgó rádió is. A művelődési ház pincéjében kialakításra került egy modern eszközökkel felszerelt teleház is, ami többek között lakók internet-elérését teszi lehetővé. A 90-es években megépült a faluban az üzemanyagtöltő-állomás is. 1996-ra kiépült a földgázhálózat, majd a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító is megépült a településen. A községben minden belterületi utat szilárd burkolattal láttak el. Az Öreghegyen is elkészült az ivóvízhálózat, így a falu infrastrukturális szempontból igen jól áll a többi, hasonló nagyságú településhez képest. A településen viszonylag nagy a zöldterületek aránya, és ezt a jövőben még növelni kívánják.

    Szórakozási lehetőségek inkább nyáron adottak, a víztározó partján májustól szeptemberig minden héten van szórakozási lehetőség, télen pedig bálokat tartanak a faluban. A báli szezon általában a szüreti bállal veszi kezdetét, és minden hónapban van egy bál.

    A munkanélküliség alacsony mértékű, a közbiztonság jó. A településen működik Polgárőrség. A munkalehetőségek jók, a településhez tartozik egy modern fémfeldolgozó üzem, a településtől mintegy 3 km-re található hazánk egyetlen különleges tisztaságú kvarchomok lelőhelye és az erre települt bányászati üzem, valamint a bányától kissé távolabb mészhomoktéglát gyártó üzem is működik. A falu lakossága viszonylag fiatal, a település népessége lassan, de növekszik. Az Öreghegyen, a Kutyahegyen, valamint az üdülőövezetben csaknem annyi ház, nyaraló áll, mint a falu belterületén.

    Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek: harcsa 78 kg és 218 cm, ponty 14 kg. Ezenkívül kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázásnak lehet hódolni. A víztározó átlagos mélysége 4–7 m között van, maximális feltöltés esetén 223 Ha-ra növelhető.

    Az 1888-ban alapított Fehérvárcsurgói Vadaskert a Vadex kezelésében van, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gaja-völgyi tájcentrum. A park igen sokféle állat élőhelye, többek között vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, kétféle szikaszarvas, őz él, de nem ritka a nyest, nyuszt és a holló sem. Újdonság, hogy a WWF munkatársai hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gaja-völgy közötti területen.


    Turisztikai információk



    Nevezetességei
    - Károlyi-kastély – 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával a Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett.
    A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.
    A kastélyudvarban található franciakertet alakítottak ki. Az 1900-as évek második felében az épületet nevelőotthon céljára hasznosították, majd miután az épület alkalmatlan lett a lakhatásra, a gyermekek a soponyai nevelőotthonba kerültek. Gróf Károlyi József unokája, György azonban alapítványt hozott létre, és folyamatos fejlesztések után megújult a tetőszerkezet, a park, a közműcserék megtörténtek. Újrafestették az épületet, mely mára kívül-belül megújult. A kastélyt hatalmas fákból álló parkerdő veszi körül. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.( A kastély parkja benyúlik egészen a lakóházakig, valamint a főutcáig, és ez sajátságos, szép képet ad a faluról). A kastély tagja az Európai Kulturális Központok Hálózatának. Fejtő Ferenc Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük műveit is.

    - Katolikus temploma az 1700-1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. A templom nemrég díszkivilágítást kapott, így a templom sötétben is teljes pompájában látható.
    - Református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.
    - Evangélikus templomának alapkövét 1856. szeptember 25.-én rakták le.
    - A II. világháborús lengyel menekültek által állított Szűz Mária-szobor(1943. 09. 12.)
    - A Fehérvárcsurgói-víztározó
    - A Gajavölgy, valamint a vadaskert, melyet gróf Károlyi Gyula alapított 1888-ban.

    Szobrok, köztéri alkotások
    - a "Béke királynője szobor:Szűz Máriát ábrázolja. a II. világháborús lengyel menekültek által állítva. Felirata: "Béke királynője, könyörögj érettünk" A magyaroknak a lengyel katonák 1943.9.12."
    - Amerigo Tot emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete: "Soha nem halgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké."
    - a falu főterén (Vörösmarty-tér)lévő, 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű
    - 1848-as emlékmű
    - gróf Károlyi Józsefnek, az iskola névadójának domborműve
    - a településen található három feszület( Krisztus-szobor)
    - a kastélyparkban található turul-szobor, ami egy dór oszlop tetején áll
    - Amerigo Tot Csurgói Madonna című szobra
    - régi 56-os emlékmű a kastélyparkban
    - I.világháborús emlékmű
    - II. világháborús emlékmű

    Híres emberek
    - gróf Károlyi György (1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója
    - gróf Károlyi József (1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja
    - Itt született 1909. szeptember 27-én Amerigo Tot – Tóth Imre szobrászművész.
    A művész 1968-ban szülőfalujának adományozta "Csurgói Madonna című szobrát, mely a római katolikus templomban látható.
    - Kétly Károly 1839-ben született a településen, szegény zsellércsalád gyermekeként..
    - Apja nagy áldozatok árán taníttatta. Az orvosegyetem elvégzése után 31- évesen lett a Rókus Kórház főorvosa. A neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörője volt. 1897-ben ő alakította meg az Országos Orvosszövetséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjává választotta. Emlékét a településen az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktábla őrzi.
    - Táncsics Mihály, miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába.

  • XXIII. Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál

    TeljesítménytúrákFELHÍVÁS A XXIII. BAKONYI AMATŐR NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁLON való részvételre 2017. MÁRCIUS 14-15-ÉN váltott helyszíneken.

    Bakonyalja települései : Ácsteszér, Bakonyszombathely, Csatka, Ete, Ászár, Súr – további helyszínek egyeztetés alatt.

    Helyszínek : művelődési házak

     

     

    XXIII. BAKONYI AMATŐR NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL

    A rendezők célja a Bakonyalja tájegység / Kisbér és vidéke valamint a környező kisrégiók / és a Közép-és Nyugat Dunántúl régióiban / Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Győr-Sopron-Moson, Vas megyék / , valamint a Felvidéken működő amatőr népzenei-, néptánc-, és népdalkörök találkozójának megrendezése.

    A teljes program letöltése:


Naptár

Ajánló

A Gaja-völgy és a Bakonyalja
TURISZTIKAI CÉLPONTJAI

Hosszabb időt, vagy egy kellemes hétvégét szeretnél eltölteni, vagy csak túráznál egyet? Esetleg programokat, táborokat, kihívásokat keresel, és családoddal, barátaiddal, munkatársaiddal tartalmasan szeretnéd eltölteni szabadidődet?

Itt mindehhez ötleteket és tippeket találsz!
Oldalainkon bemutatjuk a Gaja-völgy és a Bakonyalja turisztikai látnivalóit, a táj szépségeit. Tippeket adunk gyalogos és kerékpáros túrázáshoz, kikapcsolódáshoz, ajánlunk szállást és javaslunk vendéglátó helyeket. Nálunk megtalálod a falvakban zajló fontosabb programokat, város és falunapokat, fesztiválokat és eseményeket is. Pillants bele a Bakonyi és Vértesi települések életébe.
Nézd meg eseménynaptárunkat!

 

Gyalogosan vagy kerékpárral?
A Bakony és a Vértes kimeríthetetlen gyalogos és kerékpáros túraútvonalakban, melyek felfedezéséhez túravezetést, és komplett, a vezetett túrákhoz kapcsolódó programokat is kínálunk. A gondozott, folyamatosan bővülő jelzett és jelzetlen túraúthálózat vezetésünkkel még a gyakorlott és tapasztalt túrázóknak is okozhat kellemes meglepetéseket, mutathatunk újdonságokat. Oldalainkon megtalálható programcsomagok garantált élményeket és aktív kikapcsolódást biztosítanak minden korosztálynak.
Csodás - néhol mesebeli - környezet, sok látnivalóval.

 

Élményeket gyűjts, ne tárgyakat!

Gaja-völgy a Facebookon!

Gaja-völgyi túrák

Gaja Fitt Dance

Gaja Fitt Bike

>> Címlap Címoldal