A Gaja-völgyi Tájcentrum
Megközelítés
A 81. sz. főútról Fehérvárcsurgó irányában, az Isztimér felé vezető közút Gaja-patak keresztezésénél.
A táj leírása
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb és legtisztább vízfolyása. A Bakony ezen része, tekintettel karsztos mészkőfelszínére, vízben szegény, a Gaja-patak azonban már akkor itt folyt, amikor még nem mészkő volt a felszínen. A dolomitból álló kőzettömeg folyamatosan emelkedik, miközben törések keletkeznek benne, így alakult ki a ma is látható, 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgy. A Gaja-patak Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Bakonynál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, majd dél felé folytatja az útját, a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig. A medre agyagos, vize barnássárgás színű.
Növény- és állatvilág
A szurdokvölgyben erősen párás a levegő, amely a buján tenyésző növényzet létrejöttét segíti. Egy-egy kanyarulatban kedvező napsütési helyzet alakul ki, ami szinte őserdei klímát teremt. A völgyből felfelé haladva védelmi rendeltetésű égerligetek, szurdokerdők, karsztbokor erdők között sziklagyep és lejtősztyepp található, melyeket a platókon a gazdasági rendeltetésű mészkedvelő és cseres-tölgyesek követnek. A területen komoly vadgazdálkodás is folyik, a vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette, 1977-ben a Mezőföldi Vadgazdaság felújította, ma a Vadex Zrt. kezeli. A nagyvadak – szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók és a Magyarországon kizárólag Fehérvárcsurgón élő szikaszarvasok – mellől nem hiányoznak az apróvadak sem, de a madárvilág is jelentős. A szurdok csendjében csodálatosan visszhangzik a kakukk kiáltása.
Történelem
A terület földrajzi fekvésénél fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy az embert az írott történelem előtti korban letelepedésre késztesse. A Gaja-völgy Krisztus előtt közel hatezer évvel ezelőtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait. A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye, majd a környék vadban gazdag erdeje és gyógyvize miatt a nemességre emelt királyi vadászok lakhelye volt. Az írások szerint Szent István királyunk is szívesen vadászott a környék erdeiben, ahová csónakkal érkezett Fehérvárról.
A terület birtokosai folyton cserélődtek, a terület a Csákok, a Rozgonyi család, a Szapolyai család, I. Ferdinánd, a Nádasdyak, majd Hochburg János birtoka is volt, míg 1834-ben elzálogosítás, majd vásárlás útján a Károlyiak kezébe került.
Látnivalók, programlehetőségek
A Fehérvárcsurgói víztározó, a Gaja patak valamint a Vadaspark együttese rendkívüli látványosság minden olyan ember számára, aki kicsit is kedveli a természetet, a természetjárást vagy egyszerűen csak ki szeretne kapcsolódni. A látogatók megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát, természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről.
Érdemes megnézni
Vaskereszt, Millenniumi fa, késő bronzkori halomsírok, Ádám-Éva fa, Alba Regia forrás, Vasutas pihenő, Károly-kilátó, három barlang: Gaja-szurdok sziklaürege, Rigó-lyuk, Sobri Jóska-barlangja.
Programok, szolgáltatások
A Gaja-völgyi Tájcentrum központi területén büfé, ivóvíz nyerő hely, WC blokk üzemel március végétől, időjárástól függően október 31-ig, lehetőség van szabadtéri sütés-főzésre is.
Helyfoglalás előzetes bejelentés alapján az üzemeltető Zseri Kft-nél (+36-30/411-23-11).
