Bodajk
A településről
Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avaroknak, majd a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt. Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-kor ból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közéletben lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut. A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott. Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. Az 1870-es években megszűnt a mezővárosi rang Magyarországon, ekkor Bodajk nagyközség lett, de 1886-ig a mezőváros megjelölést címként használhatta. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népségét. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.
2008-tól városi rangot kapott.
- Hochburg-kastély vagy más néven Hochburg-Lamberg-kastély 1803 táján épült, klasszicista stílusban, Miske József tervei alapján.
- Kapucinus kolostor épülete, mely ma plébániaház, 1744 és 1747 között épült, barokk stílusban, 1860 körül romantikus stílusban építették át.
- A Szent-kút-ról az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul. Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is.
- Nagytemplom a Szentkút mellett épült, barokk stílusú épület. 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Nagytemplom kegyhely, melyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak.
- A kálvária -dombon áll az ötalakos barokk szoborcsoport, mely 1736-ban készült.
- Nepomuki Szent János szobor 1803-ban készült, későbarokk stílusban.
- Községháza épülete, mely 1820-ban épült, klasszicista stílusban.
