Kisgyón
A településről
Megközelítés
A 81. sz. főútról, Bakonycsernye irányában, Bakonycsernye/Kisgyóni elágazásnál (buszmegálló) a Gaja-patakon áthaladva.
A táj leírása
Kisgyón az Északi-Bakony keleti részén, Bakonycsernyétől délre található. A vidék képét a 300-400 méter átlagmagasságú fennsíkokból a geológiai mozgások hatására kialakult töbrökkel, víznyelőkkel változatos széles hegyhátak és lankás oldalak határozzák meg. A tájegység legfőbb vonzereje maga a természet, a vadregényes táj, de műemlékekben, egyéb látnivalókban is bővelkedik ez a vidék.
Növény- és állatvilág
A keleti Bakony nagy részét természetes növény borítja, többnyire erdők, kisebb részben rétek. A területen a bakonyi erdők jellemző bükkösei és gyertyános tölgyesei nőnek, aljnövényzetükben sarkvirág, turbánliliom és madárfészek kosbor virít, valamint számos ehető és mérgező gomba található. A melegebb, déli oldalakat sommal, cserszömörcével vegyes molyhostölgyesek borítják. Gazdag e terület állatvilága is – az atalanta lepke, a havasi cincér, az aranypettyes bábrabló mellett sok az énekes és ragadozó madár, a nagy vadak, így az őzek, szarvasok, muflonok és vaddisznók.
Történelem
A tájat már a kőkorszaktól lakta az ember, erről tanúskodnak a közeli lelőhelyekről előkerült csiszolt csont- és kőeszközök. A barátságos és szép környezet, bő vadállomány, jó ivóvíz minden kor emberét vonzotta. A jelenleg Balinka közigazgatási területéhez tartozó Kisgyón 1541-ben a várpalotai, 1696-ban a csókakői várhoz tartozott. 1720-tól a Zichy családé volt, akik 1851-ben két részben eladták, de 1913-ban az állam visszavásárolta katonai célra és a Honvéd Kincstár kezelésébe adta át. 1922-ben kezdődött itt a szénbányászat – az első szénkitermelő aknát a gróf Szápári család telepítette – és 1972-ig termelt. A szénvagyon kimerülése után megszűnt a bányászat, és a bányászok is elhagyták Kisgyónt, az egykori szénbányára ma már csak a bányászmártírok emlékműve és a keskeny nyomközű kisvasút szénosztályozójának és rakodójának maradványai emlékeztetnek. Szerencsére a gyönyörű környezetben lévő házak egy részét sikerült turisztikai célra megmenteni, 12 kulcsosház kialakításával létesült a Kisgyón Természetbarát Telep.
A település turisztikai látnivalói.
A kisgyóni erdő legismertebb része a Tűzköves-árok és környéke. A Tűzköves-árok lényegében a Hárs-hegy ÉK-i oldalából a kisgyóni erdőbe levezető száraz árok (debrő). A múlt század második felében a Déli Vasutat építő társaság kőbányát nyitott itt, ekkor a földtörténet középkorából származó kövületek egész tömege jutott napvilágra. A magyar jura ismeretéhez legszebb anyagot szolgáltató lelőhelyről 117 ammonitfaj - közülük 41 addig ismeretlen - került elő. A hely alkalmasnak bizonyult az egész 50 millió évnyi üledékréteg szintekre tagolására is, így a Magyar Állami Földtani Intézetet Magyarországon egyedülálló, de világszerte is ritka, teljes jurakori kőzetréteget bemutató védett geológiai feltárást létesített.
Igen sok látványosságot, érdekességet rejt még a környék, maradandó élményt nyújt a gyönyörű erdei környezetben lévő Hosszú-Kígyós kanyargós völgye, bejáratánál a VADEX által állított Erdei Szentély, felső végén a meséskönyvek képeire emlékeztető Károly-lak nevű vadászházzal. Feltétlenül érdemes végigjárnunk a közeli Burok-völgyet is.
Érdemes megnézni
Bakonycsernye, Tűzköves-árok és környéke (védett geológiai feltárás), Erdei Szentély, Bányász emlékmű, Kisgyón Természetbarát Telep, Dűltfás patak, Szalmavár, Dóra-hegy.
Programok, szolgáltatások
A Kisgyón Természetbarát Központban futballpálya, büfé található. Bakonycsernyén több élelmiszerbolt, orvosi, fogorvosi rendelő, valamint posta, vendéglő, bankautomata is van. Szálláslehetőség kulcsos házakban.
