Zirc
A településről
Fekvése
Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25, a Balatontól 35, Győrtől 55 km távolságra van.
Nevének eredete
Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik.
Zirc város a Magas-Bakony központja. A hegy fennsíkján, a Zirci-medencében helyezkedik el. Északon a Szesztra (nővérek) - hegy, nyugaton a Pintér-hegy, dél-nyugaton a Három-hegy határolja. A keleti irányú széltől a 20 hektáros Arborétum védi a települést.
A Szesztra legmagasabb pontjáról a csodálatos panoráma központjában látható Zirc város sajátos elhelyezkedése, a változatos domborzati viszonyokhoz ma már egyre inkább illeszkedő lakóházak, közintézmények épületeinek együttes hatása. Feltűnően megragadó látvány a tengerszint felett pontosan 400 m magasan épített Ciszterci Apátság épületegyüttese.
A Pintér-hegy keleti oldalában bezárt kőfejtőben látható a mintegy 5 m magas kőzet metszet összetétele. Itt is találhatók olyan pontok, ahonnan Zirc keleti irányú panorámája látható, amelyben a ciszterci barokk templom és monostor által betöltött tér dominál, mögötte az Arborétum évszakonként változó zöld, sárga, barna színek ezernyi változatának koszorújával. A Pintér-hegy nevében hordozza azt a pintér-kádár mesterséget, u.i. a szóban forgó területen van az az összefüggő tölgyfaerdő, amelynek kivágható egyedeiből a boros hordók készültek.
Megjegyzendő, hogy a Pintér-hegy Zirc várossal határos 20 hektáros részén készül a Verga Rt. kivitelezésében az a tanösvény, amely az ember és erdő XXI. századi kapcsolatát tervezi fejleszteni. (forrás: www.zirc.hu)
-

A település turisztikai látnivalói.
Nevezetességei
A város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.
A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.
A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a keresztmetszete.) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.






























