Pusztító vihar, tomboló Gaja-patak - 2010
 |
Ezekben a viharos időkben két alkalommal merészkedtünk be a Gaja-szurdokba, de a látvány elszomorító. Súlyos károkat okozott a pusztító vihar. |
Első alkalommal még csak a patak mutatta meg iszonyú erejét, a víz az Ádám-Éva fa korlátjáig ért, elterült a völgyben, lehetetlenné téve a továbbjutást.
A hang, amit a patak zúgása adott, szokatlan és félelmetes volt, éppúgy, mint a látvány. A szelíden csörgedező patakunk őrjöngve rohant lefelé, vitt mindent, mosta és rombolta a partot, a fahídnál már folyóvá duzzadva tört utat magának a barna folyó.
Második alkalommal már ennél is rosszabb volt a helyzet. A sok esőtől felázott talajból a szélvihar kiforgatta a fákat, melyek törtek zúztak mindent, mi az útjukba esett.
Így lett áldozat a fahídból, a padokból, és ami talán pótolhatatlan és szomorú – az Ádám-Éva fából. Nem úszta meg a kerítésen átívelő, nemrég felújított lépcső sem, és a vadkerítés is kapott. A helyzetet súlyosbítja az iszapossá vált terület, amin keresztül egy jó darabig lehetetlen lesz majd az átjárás. Gyakorlatilag eltűnt a Gaja-völgy.
Szerettünk volna a belső területről is fotókat készíteni, de normál úton megközelíteni a völgyet lehetetlen.
Természetesen semmi ez ahhoz képest, amit emberek ezrei szenvedtek el ettől a vihartól. Itt a természet lát neki hamarosan a helyreállításnak, a vízzel elárasztott lakott területeken pedig majd az ember. Az EMBER, akinek ez is – reméljük – egy kis figyelmeztetés, hogy a természet erőit tisztelni kell.
Galériánkban képeket is láthat pusztításról.
- sl -
